Repterek
Elég sok repülőtéren megfordultunk már, mindegyik más és más, és a legtöbb nem is nagy durranás. Azt hiszem amit a legjobban ismerünk és szeretünk (persze a Liszt Ferihegyen kívül) az a London Heathrow.
Európa egyik legnagyobb reptere, és nem csak forgalomban, hanem területre is. Első utunknál még a viszonylag új, ötös terminálra érkeztünk, és a szánk tátva maradt. Rengeteg üzlet, a világ legnagyobb márkáival, ajándékboltok, 3 különféle ázsiai étterem, hatalmas alapterületen, tulajdonképpen olyan, mint egy jobb, modernebb pláza. Vezető nélküli vonattal juthatunk el a egyik sor beszállókaputól a másikig, ami hasznos és gyors, de résen kell lenni! Kevesebb mint 45 perccel az indulás előtt írják ki, hogy mely járat honnan indul, és ha az a reptér másik szegletében van, bizony sietni kell.
Sajnos a Malév csődje után Budapestről már csak a kevésbé tetszetős és jóval kisebb hármas terminálra érkezhetünk, viszont itt jóval közelebb van minden. Jó tudni, hogy ha British Airways gép visz minket tovább a tengeren túlra, azt viszont csak az ötösről teszi, így itt terminált kell váltani, ami időigényes. Ebben az esetben ezt minél hamarabb tegyük meg, illetve számoljunk az átszállásnál több idővel. Az American Airlines gépek rendszerint a hármasról visznek minket tovább.
Fontos különbség még a két terminál között, hogy amíg az ötösön közvetlenül a repülőgépbe beszállás előtt találkozunk az USA bevándorlási tisztjével, a hármason erre külön terület van, amin hasonlóan kell átmenni, mint egy sima biztonsági ellenőrzésen, tehát nagy a sor! Ez is sok időt vehet igénybe, kb 30 pert alatt lehet innen továbbjutni!
Az USA reptereitől ne várjunk sokat. Végtelenül leegyszerűsítettek, néhol picit lepukkantak, a 8 meglátogatott USA reptér között Miami volt talán az, ami leginkább kihívásokkal küszködik. Ingyenes Wifi sincs szinte sehol, de legalább az éttermek és boltok árai kedvezőek.