9 csodás és szó szerint felhőtlen napot töltöttünk Koh Samuin, körbeutaztuk szinte a teljes szigetet, és megnéztünk mindent, amit egy tisztességes turistának látni érdemes.
Sok apró zug, rejtett szépség van egy ilyen trópusi szigeten, de mi most a lényegre koncentrálunk.
2011. Az első élményünk az Egyesült Államokban. Rettentően be voltunk tojva, mi fog velünk történni, nem repültünk még ilyen messzire, fogalmunk sem volt mi vár ránk.
A Miami Nemzetközi Repülőtér nem valami lenyűgöző, sőt. Kicsit lepukkant, kicsit koszos, kicsit túlzsúfolt. A bevándorlók első számú célállomása. Persze a fáradtság is belejátszott a megítélésébe: 2,5 óra alatt jutottunk el a repülőtől a csomagunkig, előtte hosszú sorban állás, majd ujjlenyomat, arcfelismerés és a marcona vámosz keresztkérdései...de bebocsátást nyertünk, éljen!
Majd az összes rossz élményünk egy pillanat alatt elpárolgott, amikor először léptünk ki a szabad ég alá, a pálmafák közé. Már sötét volt, de a páratartalom, és a hőség minden elképzelésünket felülmúlta... Be a taxiba, irány a reptéri szálloda, és azonnal leesett, hogy itt minden mennyire hatalmas. A REPTÉRI szállodába 25 percet taxiztunk, láthatóan nem kerülőúton. (Sleep Inn Miami Airport)
10 napunk van már csak hátra, és belevágunk a legújabb kalandunkba. Március 9-én reggel a szokásos 8:15-ös British Airways géppel indulunk Londonba, onnan pedig az American Airlines 39-es járatával Miamiba. Ez lesz az eddigi leghosszabb repülőutunk, 10 óra 25 perc. A tableten sorozatok, társasjátékok, remélem nem fogjuk nehezen viselni.
Most először nem egyedül megyünk, Eszter és Gábor lesznek az útitársaink. Nekünk biztos nagyon jó lesz, hogy barátokkal megyünk, és azért reméljük, Nekik sem lesz olyan rossz velünk :)
Egy halom papírt kell magunkkal vinni, és útközben nem elhagyni: Repülőjegy, vízum, az első hotel foglalása, hajójegy, hajós bőrönd cimke, második hotel foglalása, autóbérlés foglalása (egy cabrio Ford Mustang, vagy Chevrolet Camaro, vagy Chrysler 200:) ) valamint a 20-i bulijegyünk. Már minden kinyomtatva, időrendben összerendezve... Egyesek szerint ez nem normális dolog, szerintem csak precíz :)
Egy turistának talán az egyik legvidámabb hely a földön! Isteni kaják, kedves emberek, hatalmas bulik, rengeteg alkohol :)
Nem Mexikó szárazföldi részén, hanem egy kisebb, feltételezéseim szerint főként a turizmusból élő szigeten, Cozumelen kötöttünk ki. Minden színes, minden szép és minden jó állapotban van - ez biztos nem az igazi Mexikó. De itt minden azért van, hogy te (aki jellemzően amerikai) jól érezd magad.
A harmadik állomásunk egy pici ország, Belize volt. Furcsa dolog ez, de az ember már a napfelkelténél elkezd egy helyet megítélni. Mindenki döntse el, milyen ítéletet hozna első benyomásra :)
Valóban kicsi ország, 23000 négyzetkilométer, és alig 300 ezren élnek benne, viszont annál tartalmasabb. A világ egyik legszebb búvárparadicsoma, és bővelkedik természeti csodákban, maja romokban, emlékekben. Nehéz volt a választás, hogy milyen kirándulásra menjünk, végül a maja piramisok felé vettük az irányt, a snorkeles katamarános kirándulást pedig Mexikóra hagytuk.
Na ez olyan hely, amilyennek egy karib-tengeri szigetet képzelsz :) Előre elnézést kérek, sok kép lesz :)
Amikor reggeli után felmentünk a hajó tetejére, tudván, hogy hamarosan megérkezünk, már akkor imádtam Hondurast, hisz a következő látvány fogadott, úgy, hogy még ki sem szálltunk:
A híres Kajmán-szigetek. Mindenkinek elsőre a pénz és a titkos bankszámlák jutnak eszébe, nem pedig egy Karib sziget, ahová turisták ezrei járnak minden évben, köztük mi is. Ez volt az első hajóutunk első állomása.
Miután kihajóztunk Miamiból, a fedélzeten eldöntöttük, itt elmegyünk egy delfinekkel úszós, rájasimogatós, óriásteknős nézegetős kirándulásra. Ez volt a legdrágább programunk egész utunk alatt, kb 100-120 USD fejenként.
Megérkezésünkkor nem kötött ki a hajó, csak lehorgonyzott, és kis motorcsónakokkal szállították az utasokat a partra. Találkozás a kirándulás szervezőjével, be a kisbuszba, irány a helyszín. Útközben megcsodáltuk a kis tengerpart-szakaszokat, és a szép nagy villákat is, amiket nyilván nem a turizmus bevételeiből finanszíroztak. Megérkeztünk. Kedves kis házak, színes minden, szép és jó, meleg van. Először egy udvarba vezettek minket, ahol a legkisebb teknősöktől a legnagyobbakig mindenféle páncélossal lehetett barátkozni.
Sokat lehetett mostanában olvasni a bajba jutott Carnival Triumphról. Valóban nagyon kellemetlen esemény volt ez a hajótársaság és az utasok életében, de ez ne szegje senki kedvét, hisz ilyen sajnos előfordulhat. Ez a bejegyzés azt a célt szolgálja, hogy ne csak a bulvár szenzációhajhász túlzásaival, hanem pozitívumokkal is találkozzunk.
Zuhannak le repülők, mégis repülünk, mert tudjuk, hogy ez nagyon ritka. Szállodákat támadnak meg, mégis megszállunk bennük. Utazási irodák csődölnek be, mégis befizetjük a nyaralást. (Vagy a blog alapján magunk tervezzük meg utazásainkat :) )
Egy átlagos, egy hetes karibi hajóúton 2 vagy három teljes napot tölthetsz a hajó fedélzetén a nyílt tengeren. Elsőre ez olyan örökmozgóknak mint én akár visszatartó erő is lehet, de a valóság az, hogy ebben az óriási monstrumban ugyanolyan jól el lehet szórakozni és lazulni pár napot, mint bármelyik nagyobb mediterrán hotelben.
Persze a különböző méretű és típusú hajók felszereltsége más és más lehet
Mert mit csinálsz egy hotelben? Reggel kirakod a törülköződet a svédasztalos reggelibe ballagva, hogy legyen hol horkolva-szuszogva pirulni egész nap. Hát itt is a medencék és jacuzzik jelentik az elsőszámú szórakozási lehetőséget - előbbiből 2, utóbbiból legalább 6 darab volt a hajón - csak itt nem kell szék, azaz ágyfoglalósat játszani, mert ez jellemzően nem okoz nagy gondot. (ha mégis, akkor biztos lesz olyan kedves amcsi turista, aki átadja az ágyát amíg ő ebédel - jellemző, hogy a mi magyar mentalitásunkkal ezen annyira meglepődtünk) Az élményt megkoronázza egy egész jó kis csúszda, valamint a számomra oly kedves "felnőtt napozó", ahol 18 éven aluliak lármázásától mentesen (őket foglalkoztatják az animátorok) lehet akár páros nyugágyon az óceánt lazítani.
Első utunk a Carnival társaság Valor nevű hajójával történt. Tudtuk, hogy nagy, tudtuk, hogy sok emeletes, tudtuk, hogy minden van benne. Aztán kiderült, hogy nem is tudtuk, mennyire.
Amikor a hajó fedélzetére léptünk, egyből egy hatalmas lobby-ba kerültünk, ahol egy zenész szórakoztatta a már koktélozó vendégeket, egész jó ez kezdésnek :)
Ha már túl vagytok a jegyvásárlás bonyodalmain, amit a legegyszerűbb a hajótársaságok weboldaláról intézni, fontos, hogy megfelelő szállást kerítsetek az indulás előtti éjszakára. Ugyanis minden utazási irodában azt tanácsolják, legalább 1 nappal a hajó indulás előtt érjetek az adott városba (ez jellemzően Miami, vagy Fort Lauderdale, ha a Karib-térség a cél), így az esetleges késésekből sem lehet óriási galiba.
Szállást Miamiban a reptér vagy a reptér és a kikötő között érdemes keresni, ugyanis innen szinte menetrendszerűen járnak shuffle-ok, kisbuszok, amelyekkel az utazó úri népséget viszik ki a hajójukhoz.
A kikötő lenyűgöző és óriási, egymás után több hajó is indul, így próbáljunk meg a sajátunknál kiszállni :)
Ha az előző bejegyzésem eléggé meggyőző és lelkesítő volt ahhoz, hogy belevágjatok egy hajóút megtervezésébe, íme, itt vannak a részletek.
Van jó pár nagy hajótársaság, akiket mindenképpen érdemes lecsekkolni. Nekünk tapasztalatunk csak a Carnival-lal van, ami olyannyira jó, hogy másodszorra nem is volt kérdés hogy megint őket választjuk. De érdemes átnézni a Royal, a Norvegian, a Princess hajóit is, velük számos kikötőben találkoztunk. A Royal azért különösen érdekes, mert jelenleg az övé a két legnagyobb utasszállító tengerjáró hajó a világon, az Oasis és az Allure of the Seas. De erről majd később egy ismeretterjesztő posztban :)
De itt egy portál, ami az összes hajótársaságot egy platformra tereli, keresésre kiváló: http://www.cruisedirect.com/
Ha valaki azt hallja, hogy luxus hajútra megy az ember lánya vagy fia, egyből az az első reakció: áh, azt én sohasem engedhetem meg magamnak, biztosan milliomosok vagytok, jó dolgotokban azt se tudjátok mihez kezdjetek.
És itt kezdődik az óriási tévedés. Nem, nem adják ingyen. (Főleg. hogy repülni kell érte) De ár-érték arányban biztos vagyok benne, hogy a lehető legolcsóbb 5 csillagos szállást adja teljes ellátással. Ugyanis egy úszó óriáshotelbe szállsz fel, amely minden létező kényelmi szolgáltatással rendelkezik...
Medencék, jacuzzik, sőt csúszda a víz szerelmeseinek, éttermek, bárok, klubok, sportpálya és színházterem...egyszerűen minden, amit el tudsz képzelni. Mindehhez járul a kaja és a víz/üdítő fogyasztás (limonádé, jeges tea) ingyenesen. Több étteremből választhatsz, attól függően, hogy sushit ennél vagy épp mexikóira vágysz, vagy csak egy pizzát kapnál be..mindezt annyiszor és annyit, amennyit csak akarsz. A magyar turisták Mekkája ez, ahol degeszre eheted magad jó áron.
És most képzeld el, hogy mindezen szolgáltatások mellé még kényelmesen, egy hét alatt juthatsz el akár 4 olyan országba, amit ha repülővel, azonos kényelmi szinten szeretnél megtenni, egyszerűen képtelenség lenne.
Csak egy példa, hogy mennyiből ki lehet hozni egy távolinak tűnő álomutat: Ebben a pillanatban egy 4 napos hajóút Miamiból a Carnivallal 2 megállóval - Key west és Bahamák - 179 dollárba, azaz a mai árfolyamon 38.000 Ft-ba kerül!
És ezért a pénzért valami ilyen látványban lehet részed...
Mielőtt hasznos információk tömegével árasztanálak el titeket, jöjjön egy videó, ami lekörözhetetlen a maga kategóriájában."Packaging like a Pro"
Szóval, ha a lista megvan, és felvérteztük magunkat a "hogyan csomagoljunk sok dolgot kis helyre tudással" le kell, hogy hűtsem a kedélyeket. Ugyanis ha egy picivel több pénzt és időt tudtok szánni a vásárlásra az Államokban, egyszerűen nem érdemes teletömött bőrönddel nekiindulni. Akkora kint a kínálat és olyan hihetetlen jó áron kaphatsz meg világmárkákat vagy az utcai kínai árustól a turista-pólókat, hogy azt kár kihagyni. ( A vásárlási lehetőségeket majd nemsokára részletezem egy külön posztban!) Mi plusz egy bőrönddel érkeztünk haza...
Ilyen esetekben mint a mienk pedig nem árt tudni, hogy ez milyen költségvonzattal jár. Ugyanis a legtöbb légitársaságnál a turista osztályon csak 1 nagyméretű bőröndöt adhatsz le. Ezeknek a maximális súlya ugyanúgy különbözik, mint a gépre felvihető csomagoké, vagy azok számáé. Így mindig érdemes körülnézni, hogy mik a lehetőségeink, és a legszűkebb keresztmetszetre szabni a csomagjainkat.
Íme néhány hasznos link azoknak a légitársaságoknak a szabályairól, amelyekkel már utaztunk:
Elég sok repülőtéren megfordultunk már, mindegyik más és más, és a legtöbb nem is nagy durranás. Azt hiszem amit a legjobban ismerünk és szeretünk (persze a Liszt Ferihegyen kívül) az a London Heathrow.
Európa egyik legnagyobb reptere, és nem csak forgalomban, hanem területre is. Első utunknál még a viszonylag új, ötös terminálra érkeztünk, és a szánk tátva maradt. Rengeteg üzlet, a világ legnagyobb márkáival, ajándékboltok, 3 különféle ázsiai étterem, hatalmas alapterületen, tulajdonképpen olyan, mint egy jobb, modernebb pláza. Vezető nélküli vonattal juthatunk el a egyik sor beszállókaputól a másikig, ami hasznos és gyors, de résen kell lenni! Kevesebb mint 45 perccel az indulás előtt írják ki, hogy mely járat honnan indul, és ha az a reptér másik szegletében van, bizony sietni kell.
Sajnos a Malév csődje után Budapestről már csak a kevésbé tetszetős és jóval kisebb hármas terminálra érkezhetünk, viszont itt jóval közelebb van minden. Jó tudni, hogy ha British Airways gép visz minket tovább a tengeren túlra, azt viszont csak az ötösről teszi, így itt terminált kell váltani, ami időigényes. Ebben az esetben ezt minél hamarabb tegyük meg, illetve számoljunk az átszállásnál több idővel. Az American Airlines gépek rendszerint a hármasról visznek minket tovább.
Fontos különbség még a két terminál között, hogy amíg az ötösön közvetlenül a repülőgépbe beszállás előtt találkozunk az USA bevándorlási tisztjével, a hármason erre külön terület van, amin hasonlóan kell átmenni, mint egy sima biztonsági ellenőrzésen, tehát nagy a sor! Ez is sok időt vehet igénybe, kb 30 pert alatt lehet innen továbbjutni!
Az USA reptereitől ne várjunk sokat. Végtelenül leegyszerűsítettek, néhol picit lepukkantak, a 8 meglátogatott USA reptér között Miami volt talán az, ami leginkább kihívásokkal küszködik. Ingyenes Wifi sincs szinte sehol, de legalább az éttermek és boltok árai kedvezőek.
Na ez az a pont, amikor elindul a szájunk szeglete a fülünk irányába :) Ennek ellenére még azért akad tennivaló, ezekben próbálok kicsit segíteni, ötleteket adni.
Először is a helyfoglalás
A www.pelikan.hu-n lehetőségünk van arra, hogy az ülőhelyünket kiválasszuk a repülőn. Fontos dolog, hisz egy tengeren túli járat esetében nem ritkán akár 10 óránál is többet töltünk ezen az ülésen. Ebben a www.seatguru.com oldal nyújt segítséget, ahol az összes légitársaság valamennyi gépe szerepel. Itt csak annyi a tennivaló, hogy kiválasztjuk a mi gépünket, és megpróbáljuk a zölddel jelölt helyek egyikét elcsípni. Van hozzá jelmagyarázat is, hasznos.
Mindig ellenőrizzük le a légitársaság weboldalán az engedélyezett csomagok mennyiségét, súlyát, méretét és az esetleges többletköltségeket. (babakocsi, házikedvenc stb...)
Példának itt ami első hosszú utunk járműve, egy British Airways Boeing 747 Jumbo Jet turistaosztálya.
Vízum, útlevél
Az USA-ba beutazás feltétele az új típusú (piros, biometrikus) útlevél és egy előre kitöltött és megkapott engedély, az ESTA (Electronic System for Travel Authorization). Ez egy webes kérdőív, amit ki kell tölteni értelem szerűen, a végén bankkártyáról elutalni 17 USD-t, és jóesetben kapunk egy választ, hogy bemehetünk. Ezt gyakorlatilag mindenki megkapja, aki a személyes adatok mellett az igen/nem kérdésekre nemmel válaszol. DE MINDIG AZ IGAZSÁGOT ÍRJUK BE!!! A kapott azonosítónkkal bármikor beléphetünk az oldalra a későbbiekben és kinyomtathatjuk a választ, amit meg is kell tennünk utazás előtt, és a megérkezésig magunknál is kell tartani.
Ez csak egy engedély a beutazásra, ami 2 évig érvényes, utána meg kell újítani. A célállomás repterén pedig ezt kérni fogja tőlünk a Vámtiszt (Miamiban vámosz:) ), ujjlenyomatot vesz, lefotóz, ő is kifaggat, és ha minden rendben, akkor már indulhatunk is a szálloda irányába :)
Na ez fogós kérdés. Olcsó legyen, gyors legyen, megbízható társaságnál legyen...
Tapasztalat
Nekünk a British Airways és az American Airlines jött be, mert a legolcsóbbak a jegyek, általában 1 átszállással eljuttatnak a célállomásra, egymással is szerződésük van, tehát kisegítik egymás, sőt, az előbbinek még magyar ügyfélszolgálata is van.
Mint ahogy azt már korábban írtam, 2011 decemberében foglaltunk jegyet a British Airwaysnél az AA Budapest New York közvetlen járatra, átszállás nélkül, a legnagyobb boldogságban. (A két cég közösen ad el jegyeket ugyan arra a járatra, csak itt az AA biztosította a gépet és a személyzetet, ez előfordul fordítva is, ezt hívják codeshare-nek) Igenám, de sajnálatos módon az AA megszüntette ezt a járatot, így volt 2 jegyünk, de nem volt mivel menni. Elindult a totális pánikolás. A pelikan.hu ügyfélszolgálatán megnyugtattak, hogy átírják a jegyet egy más, átszállásos British járatra, válasszunk egyet, küldjük el nekik emailben. Ezt meg is tettük, így kaptunk egy londoni átszállásos jegyet, és végül simán érkeztünk New Yorkba.
Szempontok
Mivel már közvetlen járat nincs, így az átszállási időre figyelni kell. Amerikába történő utazás során az átszállási idő európai reptéren belül MINIMUM 2 óra legyen. Az egyesült Államok béli átszállást ha nem elkerülhetetlen akkor nem ajánlom, ugyani ott ki kell menni, felvenni a csomagot, és újra becsekkolni, vámos, stb. Itt sajnos legalább 4 óra szükséges Ennek elégnek kell lennie, belekalkulálva az esetleges csúszásokat, a reptéren az újabb vizsgálatot, illetve a bevándorlási tiszt interjú részét is.
Bizony ilyen is van, de nem olyan durva mint ahogy hangzik. Beszállás előtt az utolsó európai állomáson beszélgetni kell egy ilyen tiszttel, aki megkérdni, hogy kik vagyunk, mit dolgozunk, miért megyünk oda ahova. Kell tudni angolul, ha ez mégsincs így, olyannal álljunk oda aki tud.
Csak a nagy légitársaságok ajánlatait nézzük, az a biztos.
Ha több ugyanolyan ajánlat is van, akkor lehet akár repülőgép típus alapján is válogatni, nekem ez is szempont, de nem gondolom, hogy más foglalkozna ilyennel :)
Ha nem jött be az airbnb, és egyetlen épkézláb rokon sincs, aki tárt karokkal várna, marad a klasszikus hotel-motel-apartman foglalósdi.
2 alap weboldal van, amit érdemes bevetni ilyen esetekben. Egyrészt a booking.com, másrészt a hotels.com. Mi az előbbire esküszünk, egyszerű összehasonlítással kiderült, hogy egyszerűen ugyanaz a szállás olcsóbb itt, mint amott. Attól pedig félni nem kell, hogy bármi, ami említésre érdemes, az kimaradna innen.
Néha be kell áldozni a kényelmet (mondjuk ki, a csillagokat) a jó elhelyezkedésért, de szerintem ha meg akarsz ismerni egy várost, akkor a lehető legközepébe kell menned.
Ez a módszer már jó néhányszor bejött, mint a Miami boutique hotel,a Hotel Eva esetében, de még inkább New Yorkban ( a képen aJolly Madison Tower - ezt különösen imádtuk és mindenkinek ajánlom!)
Nos, ha már a sok pénz megvan, és a tengeren túlra szeretnétek menni, célszerű ezt repülővel tenni. Kivéve persze, ha valaki nagyon hosszan szereti a gumimatrac csikorgó-recsegő hangját élvezni.
Keresgélés
Mi két weboldalon szoktunk repülőjegyet nézni, illetve foglalni. A www.kayak.com a mi kis keresőnk, ahol az igényeknek megfelelő beállításokkal sok sok ajánlat közül válogathatunk. Célszerű az első pillanattól nézegetni, kiválasztani a nekünk tetsző kombinációkat, és ha ez megvan, már csak ezeknek az árára figyelni. A mi tapasztalatunk az, hogy 4 hónappal előtte érdemes nekiülni, akkor még bőven van választék, és az árak tekintetében is jól járhatunk.
Az oldalnak egyébként van okostelefonra tervezett applikációja is, amivel bármikor bárhonnan rá tudunk nézni a jegyekre, és árfigyelő riasztásokat is beállíthatunk.
Tapasztok és árak
Az első nagy kalandunk előtt kb 2 héttel foglaltunk Miamiba. Akkor, azaz 2011 februárjában összesen 154000 Ft -ot fizettünk egy főre, londoni átszállással a British Airwaysnél.
Hogyan keressünk, és főleg hogyan találjunk jó szállást az Egyesült Államokban? Persze van erre egy egyszerű válasz: menj be egy utazási irodába és majd ott segítenek. Néha valóban sokat számít, de ez az a pont, ahol sokkal egyszerűbben is meg lehet oldani a kérdést.
Egyrészt végy egy külhonba szakadt rokont, vagy jó barátot, aki örömmel ad kanapét, szobát, sőt néha lakást is. Így kerültünk mi Connecticutba, egy Manchester nevű kisvárosba, hogy a keleti parti közép-felső réteg mindennapjaiba belessünk. Golf és Született feleségek élőben
És a kedves rokonok még kedvesebb invitálásra sikerült eljutni Floridába, Sarasotába is. A golf maradt, csak a napsütéses órák száma emelkedett.
Még 100 nap...azaz már csak 100 nap és indulunk újra meghódítani a amerikai kontinenst, legalábbis annak Miami nevű "porfészkét", na meg egy kis karibi napsütést magunkba szívni, ha már arra járunk.
Épp ezért most megérett az idő arra, hogy hivatalosan is újraindítsunk közös utazóblogunkat, amelyben a következő 100 nap során beszámolunk az eddigi újvilági tapasztalatainkról. 2 nagy út összes élménye, érdekessége és tapasztalata egyben, tematikusan, élvezhetően.
Azért hogy kedvet csináljunk, és azért is, hogy segítsünk egy kicsit azoknak, akik ilyesmire adnák a fejüket.
"Útvonalunk" a következő 100 napban:
USA - New York, Boston, Connecticut, egy kis Rhode Island, Florida (Sarasota)
Honduras, Belize, Kajmán-szk, Mexikó
és azután:
Mimai, Grand-turk, St Thomas, Bahamák és Puerto Rico.
2utazó ...mem, ez nem a híresneves Crystal dal megblogosítása...egyszerűen csak ketten vagyunk. Gondoltam szemléltetem is a Simlis és a szende c. amerikai sorozattal, hogy kell minket elképzelni. Jó, lehet hogy egy pici túlzás lenne állítani, hogy hasonlítunk...de mégis. Jó páros vagyunk. Szeretünk, harcolunk és világot látunk. Brúsz szeretné (véres) atlétatrikóban inkább lefotózni mint megmeneteni a világot, közben végig szexisen félmosolyogni, hogy a vagányság nehogy csorbát szenvedjen. Szibill (atyaúristendehülyenév), azaz én, pedig nem is annyira szende amennyire elsőnek kinéz, csak közepesen izgatja a haja állapota, ha nagyon fúj a szél, és be akarja utazni az egész világot. De nem egyedül.
Utazóblog. Mániákus utazni vágyók vagyunk, akik néha beteljesítik egy-két vágyukat. Szeretnénk megosztani mindazt amit megéltünk - mert szép, mert érdekes, mert hasznos és mert szeretünk róla mesélni, és mindazt amit tervezünk, eszünkbe jut, vagy inspirál minket.
Ajánljuk a blogot azoknak, akiknek már terveznek, és azoknak is akik még csak álmodnak róla.
Facebook: https://www.facebook.com/2utazo
